Szita (település)
Szita (Sita) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Ispánmező |
Rang | falu |
Községközpont | Ispánmező |
Irányítószám | 427279 |
SIRUTA-kód | 34592 |
Népesség | |
Népesség | 293 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 523 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 24° 10′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 24° 10′ 54″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szita (románul: Sita) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bethlentől északra, Ispánmezőtől északkeletre, egy hegytetőn, az Ilosva-patak balpartja közelében fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve valószínűleg a szláv sita szóból ered, melynek jelentése nyelvünkön szittyó, káka.
Története[szerkesztés]
Nevét 1576-ban Zytafalva néven említette először oklevél, mint Szészárma tartozékát.
Nevének változatai: 1576-ban Zytafalva, 1607-ben Zita, 1611-ben Zytta, 1750-ben és 1913-ban Szita.
Szita keletkezése az 1560-1576 közötti évekre tehető, mivel később Szészárma tartozékai közt sorolták fel, de itt is csak 1576-ban sorolták fel először.
1576 Harinnai Farkas János és Miklós birtoka volt, kiktől hűtlenségük miatt Báthory István elvette és Báthory Kristófnak adományozta, majd 1589-ben Báthory Zsigmond Báthory András bíbornoknak adományozta, de beiktatásának 1590-ben Farkas Miklós és néhai testvérének fiai Tamás, István, János, Ferenc és Mihály ellentmondtak.
1596-ban Tahy Istváné, aki e birtokot, Báthory András hűtlensége miatt kapta ajándékba a fejedelemtől, és később (1601-ben) nejére Kendy Zsuzsánnára hagyta.
1694-ben Toldalagi János és Macskási László, 1727-ben Toldalagi Mihály, 1758-ban pedig Toldalagi László, 1804-ben pedig Toldalagi József is birtokosa, majd 1898-ban tehetősebb birtokosai: Koptyil, Fekete és Oprea Gábor voltak.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
1910-ben 367 lakosából 4 német, 363 román volt. Ebből 329 görögkatolikus, 34 görögkeleti ortodox, 4 izraelita volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma az 1850-es években épült. Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.